"Ha sírsz, nincs ki lássa könnyeid,
Ha szíved fáj, nincs ki észrevegye fájdalmad,
Ha boldog vagy, nincs ki lássa mosolyod,
De próbálj meg csak egyszer fingani!

Cuki:
Pici erdőben pici nyuszi,
Pici szádra pici puszi!

Rómeó és Júli kicsit másképp xD

Kar:
Két nagy család élt a szép Veronába
Ez lesz a szín, utunk ide vezet
Rómeó nem nyúlhatott Júliához,
Mert nem kapott szabad kezet
De Ő megtette ezt, s ahogy írva volt,
Megrázta Őt a 380 Volt.
Csak amikor már sarjuk föld alatt van,
Ezt mondja el e 10 perces darab.
Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz,
És mi eddig csonka volt, itten az egész lesz.

Rómeó:
(bejön létrával a kezében, hasra esik)
De kuss, Júlia vetkezik
(sztriptíz következik)
Látom amint ruhája, omlik a válláról
S tar fejét megfosztja parókájától
Kinyitja az ablakot, s dús hajába tép a szél
Itt látom én, hogy Bánfiból egy liter is elkél
Te vagy számomra az élet,
Nélküled én nem is élek.
Mosolyod számomra meghozza a tavaszt
Hát nem érted, szeress Te paraszt.
(suttogva halkan hogy amaz meg ne hallja)
Lám meglát engemet, amint a földön heverek
(s fölkiált)

Júlia:
Ó, Rómeó, de nem az,
Csak Romja ó, Romja ó
Óh, Rómeó, miért vagy Te Rómeó?
Dobd el neved,
S vidd innen a mocskos kezed
Tagadd meg atyád,
S told le a gatyád.

Rómeó:
Ó, Júlia, szeretem szemed
Mely kancsal, s üveg
Szeretem füled,
Mely a válladon lebeg
Szeretem orrodnak két hatalmas likát,
Melyen a pesti gyors röhögve fut át.

Júlia:
Ó, Rómeó, szeretem fejedet
Azt a kerek holdat,
Melyen már nem segít
A hajnövesztő oldat.

Rómeó:
Ó, Júlia, beléd estem mint vak ló a gödörbe,
Érted könnyezem a felmosó vödörbe.
Ha méhecske volnék, mézet hoznék eleségül,
Ha marha volnék, elvennélek feleségül.

Kar:
Így fejezte ki Rómeó fröcsögve szerelmének hevét,
S ennek is Júlia itta meg a levét.


Megszületett, virágzott,
eltemették, kimászott.

Úgy váglak téged homlokon,
hogy átrepülsz a dombokon.

Nézem anyósom, ahogy várja a tavaszt,
Majd a távcső alatt lassan meghúzom a ravaszt.

Gondolnám ősz van, a hulló levelekről,
Pedig csak a postás esett le az emeletről.

Két medve az erdőben náthás,
takonyban úszik az egész málnás!


Karrierem építése nem egyszerü feladat,
Gyakran kell térdelnem, az íróasztalok alatt.
A píáros szakma, nem könnyü kenyér,
A háton fekvö egértöl, kérges lesz a tenyér

Ha eltünnek a pasik, az ágyjelenet után,
Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután,
Fözni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket,
Egy liter tejért, mi meg nem tartunk tehenet,

Húspiaci értéked, ahogy konvergál a nullához,
Sorsod, mint a folyó, melyik olvadáskor hullát hoz,
Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz majd a kutyádhoz.
A vénlányok klubja, lassan téged is elátkoz.

Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad,
Kicsit sokat néztél tévét, és ez átmosta az agyad,
Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média,
Az az út, amit jársz , az nem vezet sehova.

Családod az nem lesz, igaz lóvé mint a pejva.
De a temetöben tudod, nincsen menedzser fejfa,
Az önmegvalósítás, meg a karrier a fö cél,
Te döntöttél cicám, eszed, amit föztél.

Oldal: Vicces versek
Gyere és Szórakozz! - © 2008 - 2024 - szorakoz.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat